Timeline

Mivel barmikor szukseg lehet a legutobbi valtozasok visszahivasara illetve ujraszamitasara, ezert a valtozasokrol szolo ertesiteseket egy darabig megorizzuk, meghozza az idobolyeguk szerint sorbarendezve. Az ertesiteseket mindig az idobelyeg szerinti helyukre illesztjuk a sorban. Ha egy olyan ertesites erkezik amely idoben megelozott nehany valtozast akkor a megelozott valtozasok rosszak lehetnek tehat ezeket vissza kell hivni, azaz ujra kell szamolni. Kiveve ha tudjuk hogy az adott valtozas nem fugg az ujonnan beszurt valtozastol. Ez a gyakorlatban egy idogep-kent is elkepzelheto: Ha egy "multbeli" esemenyrol kapunk kesve ertesitest akkor visszaugrunk az adott multbeli idopillanatra az idoben, majd gyorsitva eloreporgetjuk az idot, a megfelelo modon jatszva ujra az esemenyeket. Ez idalis esetben sokkal gyorsabban szamithato mint ahogy az ido egyebkent halad.

Ezzel a megoldassal megusszuk a halozati keslelteteseket, cserebe viszont processzor terhelessel fizetunk (ujra es ujra kell szamolni egyszer mar kiszamolt dolgokat). Ha figyelembe vesszuk a ket eroforras (halozat, processzor) elerhetoseget es tulajdonsagait, akkor lathatjuk hogy ez nagyon is elonyos uzlet lehet. Ennel a megoldasnal le kell meg nyelnunk a visszahivasok okozta "instabilitast". Ez a szamitogepnek nem problema, mivel szamitasok szintjen megoldhatjuk az "idoutazast". Az instabilitas akkor jar lathato kovetkezmenyekkel ha a felhasznalo valosideju allapotot lat, pl. azt hogy a jatkeban ki merre jar. Halozati kimaradas eseten a karakterek hajlamosak lesznek az altalunk latott valotlan helyukrol a valodi helyukre ugrani. Ez kellemetlen olyankor ha eppen le akarjuk loni oket :), mar csak azert is mert az emberi donteseket a gep nem tudja visszavonni, aminek tobbnyire az a vege hogy kiderul: valojaban nem az ellenfelet lottuk hanem a falat. Meg akkor is ha a gep (tevesen) azt mutatta hogy az ellen ott all a falnal. Meglepo modon pont a lovoldozos jatekoknal alkalmazzak ezt a megoldast, megpedig azert mert ez az a mufaj ahol a legkevesbe megengedheto a latencia. Szerencsere ez csak komolyabb halozati kimaradasoknal okoz latvanyos zavart, viszont a aprobb halozati hibakat eszrevetlenul korrigalja. Radasul a mozgasokhoz altalaban interpolaciora es extrapolaciora is hasznalnak, amik a halozati egyenetlensegek miatt ugyszinten "hazudnak" az ellenfel helyerol.

Meg kell meg oldanunk azt is hogy egy node ne csalhasson azzal hogy szandekosan visszadatumozza a valtozasait, egyfajta utolagos jovobelatasi kepessere teve szert ezaltal. Ehez eleg ha minden csomagot kotelezo ellatni az elozo csomag ellenorzoosszegevel. Ha az osszegek utolag nem stimmelnek akkor csalo. Ilyenkor meg mindig csalhat de csak ugy ha mindent kesve kuld. Ez viszont mar valoszinuleg nagyobb hatrany neki mint amennyi elonyt a csalas jelentene.